Gucci - A színfalak mögött

Sziasztok!

Még decemberben, a névnapom alkalmából kaptam egy igazán különleges könyvet, amelyet még aznap este, fáradtságot és kimerültséget félretéve az utolsó sorig elolvastam. Akkor igazán magával ragadott ez az olvasmány, ám később, amikor februárban síeléskor bedobtam a bőröndömbe a helyszínen pedig újraolvastam, már tudtam; írni szeretnék róla én is.

 Ez az a könyv, ahol találkozik a divat, az üzlet és a dráma egy olyan formában, amely elragadóan izgalmas, mégis kellemes és kikapcsoló olvasmány. 

A könyv 2016 –ban jelent meg, így érthető, miért lehet sokak számára még ismeretlen. A művet maga Patrizia Gucci, a híres Gucci vállalat alapítójának unokája írta. A könyv betekintést enged a színfalak mögé – olyan viszályokat, akadályokat és történéseket fest le, amiket még csak nem is sejthettünk, vagy csak fél füllel lehettünk tanúi. Mindenféle gátlás nélkül olvashatunk arról, hogyan alakulhatott egy Firenzei kisvállalat egy jelentős luxusmárkává, amely az olasz divat első számú nagyköveteként hódította meg a világot. Na de, miről is ír –e Gucci lány pontosan?

 A regény elején Patrizia rögtön nagyapja, Guccio Gucci bemutatásával kezdi. Eme kalandor fiúnak, aki Londonban pakolgatta a felsőbb tízezer bőröndjeit, csomagjait és kézitáskáit, semmi köze nincs ahhoz a lószerszámokkal dolgozó férfihoz, akit a márka imidzsének újraalkotásakor kitaláltak. Közben szépen kialakul a Gucci család és a vállalat, amely akkor egy kicsi, Firenzei üzlet volt. Noha a könyvek első oldalai általában vontatottak és erősen erőltetett beállítottságúak, ennél a műnél ezt aligha állíthatnám helyénvalónak. A történet gyönyörűen halad a korral és a történésekkel – s bár vannak kisebb – nagyobb ugrások az időben, semmi hiányolni való, vagy pótolhatatlan esemény nem maradt ki; a fejezetek lényegre törőek, mégis igényesek és kidolgozottak.

 A könyv közepén szerintem egy fantasztikus megoldás található, amely egy aprócska fotóalbum, vastag, fényes papírra nyomtatott emlékek, címekkel és évszámokkal, amelyek segítenek magunk elé képzelni a leírt világ varázsát és nyomon követni az eseményeket. Ahogyan lánya is oly aprólékosan leírta, Bruna Gucci elbűvölő szépsége is visszaköszön, ahogy fontosabb rokonok és találkozók pillanati, valamint maga a bolt még az 1950 –es évekből, bemutatva ezzel, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül az évek alatt.

 Talán olvasás közben fel sem fogjuk igazán, hogy mindez valós történet és nem egy kitalált regény. A történet tényleg papírt követelt, elragadó, tragikus és romantikus, de közben mégis az egész cselekmény a Gucci és csakis a Gucci márka történelmét fűzi körbe. A színfalak mögött ugyanis minden egyes kis szösszenet hozzásegíti a Guccit jelenlegi helyzetéhez, kezdve a családi árulások követhetetlen kavalkádjától a romantikus titkok szívbemarkoló hálójáig. Az ember hirtelen kezd máshogy nézni erre a világra; csodálja, de mégis talán fél is tőle. Ez, ami a könyvben oly aprólékosan le van vezetve több, mint amit bárki akár csak álmodni is mert.

 Összességében a Gucci remek olvasmány, olyasvalami, amire megéri rászánni a szabadidőt, hiszen szórakoztat, kikapcsol, de mégis elindít egy folyamatot az emberben, ami a történetbe való beleélés iránti ösztönös kíváncsiság. Tanulságos, de mégis szép és érhető, kellemes és szívbemarkoló.

 Azt hiszen egy ideig biztos nem felejtem el ezt a könyvet. 

 Ha bármiféle kérdésed lenne írd meg kommentben, de szívesem olvasom a véleményeiteket is! 


 Hanna